A jéger-sztori

Szeretjük hangoztatni, hogy a jéger valójában nem is pia, hanem gyógyszer. Ez az állítás biztosan megállná a helyét, ha nem lenne mindenkinek legalább egy őrült története, amiben biztosan főszerepet kapott a jéger. Viszont kevés olyan meredek sztori van, amiben valamilyen gyógyszer lenne a bűnös. Mesélek egy őrült estéről én is, de előbb nézzünk egy kis jéger-történelmet.

A Jägermeister Németország egyik legismertebb gyógynövénylikőrje, amelyet 1935-ben mutattak be Curt Mast, egy Braunschweig-i likőrgyáros receptje alapján. A neve szó szerint „vadászmester”-t jelent, utalva a német vadászati hagyományokra, amit a címkén látható agancsos szarvas is szimbolizál – a legenda szerint Szent Hubertus látomására utalva, aki egy kereszttel díszített szarvasagancsot látott. Az ital receptjét 56 különböző gyógynövény, fűszer, gyökér és gyümölcs keveréke adja, köztük fahéj, gyömbér, csillagánizs és sáfrány. A keveréket először alkoholban áztatják, majd hónapokig tölgyfahordóban érlelik, mielőtt palackba kerülne. Bár eredetileg emésztést segítő likőrnek szánták, a Jägermeister a 1970-es, 80-as évektől a fiatalok körében kultikus bulialkohol lett, különösen a „Jägerbomb” koktélnak köszönhetően, amely energiaitallal kombinálva világszerte népszerűvé vált. Ma a márka egyszerre őrzi tradicionális gyökereit és testes, fűszeres ízét, miközben modern szimbólummá nőtte ki magát az éjszakai életben.

Történelem óra vége, gondolom sokan átugrották ezt a bekezdést, de azért én örülök hogy leírhattam. 

Van egy ismerősöm, aki kizárólag jégert iszik, minden egyes alkalommal, soha semmi más rövidet. Valójában a kísérőt sem váltogatja, az pedig minden alkalommal sör. Jéger és sör, mindig mindenhol, legyen szó bármilyen összejövetelről, utazásról, akármilyen alkalomról, neki csak ez a két ital játszik. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ő az a tipikus márkahű ember, a reklámoknak egyáltalán nem ő a célközönsége, mert a megszokott dolgait soha a büdös életben nem fogja lecserélni semmi másra. 

Biztos neked is van ilyen ismerősöd, ugyanaz a frizura immáron 30 éve, ugyanannál a fodrásznál, mindig ugyanaz az autómárka, ő az az ember aki soha nem kóstol meg új ízeket egy étteremben, tulajdonképpen mindentől irtózik, ami új vagy más. 

Éppen most töltötte be az 50-et, és kitalálunk neki egy meglepetés szülinapot. Nem örült. Mi viszont igen, mert gondoltuk, megpróbáljuk kimozgatni a komfortzónájából. A program a következő volt: vacsora egy indiai étteremben, ezután gyárlátogatással egybekötött kóstoló a Zwack unikumgyárban, majd ezt követően sztriptízbár. Gondoltuk az unikum közel áll a jégerhez kategóriájában, biztosan örülni fog, hogy új gyógynövénykeveréket kóstolhat. Nem örült. Ő nem az a tipikus lelkesedős fajta ember. Az indiai étterem bejárata előtt elküldött minket a picsába, de mi győzködtük, hogy itt az idő új ízeket kóstolni, B oldal, meg minden, végül megtörtük és beadta a derekát. 

Az unikumos programot hitte is, meg nem is, kicseszésnek tartotta, de végül a szilvásra azt találta mondani, hogy nem is olyan rossz, és ez igazán nagy szó tőle.

Végül a Marilyn Night Club következett, mint utolsó állomás, és én kimondottan a jegermaister estre időzítettem a programot. (Ezért figyeljétek az eseménynaptárt, nem győzöm hangsúlyozni, mert sosem tudhatjátok, hogy melyik témaest jön kapóra!)

És ezen a ponton Laci arca végre felderült. Nem is a táncoslányok látványa, nem a sztriptíz, nem a poledance, nem a table dance, még csak nem is a 90-es évek zenéi -amit kimondottan neki kértünk, hanem kizárólag a jéger dobta fel. Meg a csapolt sör. Valójában Lacit könnyű boldoggá tenni. 

Itt már az egész csapat lelazult egy kicsit, és kitaláltuk, hogy akkor legyen a nagy tükrös különterem, folytassuk ott az estét zártkörűen, mégiscsak születésnapot ünneplünk, a Marilyn különtermei éppen az ilyen alkalmakra lettek kitalálva. Néhány táncoslány (és jéger) kíséretében elfoglaltuk a helyünket, és kezdetét vette a műsor. Mindenki jól érezte magát, egyedül Laci feszengett, meg egy kissé sápadtnak is tűnt. Nem tudom, hogy mennyi idő telt el, ezen a helyen mindig megszűnik az időérzékem, de egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy Laci eltűnt. Ezen a ponton már senki nem volt szomjas, szóval az is eltartott vagy fél óráig, amíg megszületett a döntés, hogy meg kéne keresni. Ekkor már elég sokan voltak a klubban, és a zuhany színpad előtt kisebb csődület volt. Laci meglett. Bent tusolt önfeledten, kisgatyában, két táncoslány kíséretében. Innentől az este csak foszlányokban volt meg nekem, de arra emlékszem, amikor megjelent Laci felesége. 

Utóbb kiderült, hogy rosszul lett az indiai kaja- unikum kóstoló- jéger, sör kombótól, és felhívta a feleségét, hogy jöjjön érte. Ezután a mosdóba ment, ahol szépen kipakolta az est tartalmát, ott eltöltött egy kis időt, valamivel jobban lett, és jó ötletnek gondolta, hogy kipróbálja a zuhany show-t. Csak éppen a korábbi telefonhívásáról feledkezett meg, és talán egy időre arról is, hogy egyáltalán házas… 

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük