Kategória: Egyéb

Twixmas party volt a Marilyn Night Club-ban. De micsoda Party volt! Budapest legmenőbb éjszakai klubjához méltó évzáró buli, ami megkoronázta a 2024-es évet!
Komolyan mondom, ha még soha nem jártatok sztriptíz bárban, eszetekbe ne jusson máshová menni. Ez legyen az első, és máshová nem is érdemes! Itt mindent megtalálsz, amit csak szeretnél: Lap Dance, Pole Dance, Table Dance, a rúdtáncos műsor mindig színvonalas, az öltánc változatos, rengeteg különterem van, ahol a műsor csak neked szól.
A bárpult kínálata végtelen, a személyzet tízpontos, a zene is kiváló! Ha valahol érdemes zárásáig maradni, akkor ez az a hely: a Marilyn Budapest!

Btw, tudjátok, hogy mit jelent a “twixmas” kifejezés? Maga a szó a régimódi „betwixt” szóból ered, jelentése: között.
Biztosan mindenki megélte már azokat a karácsonyt követő napokat, amikor nem veszel fel nappali ruhát, nem mozdulsz ki otthonról, tulajdonképpen napokig pizsamában zabálsz reggeltől-estig, sósra-édes, édesre-sós, majd ismétlés rosszullétig. A maximum testmozgás a hűtő és a kanapé közötti táv, egyébként egyik kézben tv távirányító, másikban telefon, és kéne egy harmadik, amivel szájba lehet lapátolni a kaját. Ez a Twixmas. Nálunk úgy hívják, hogy “két ünnep között”.
Van, aki ezt a tevékenységet pihenésnek nevezi, szerintem felesleges időtöltés! De persze ízlések és pofonok…

Van egy haverom, akinek a felesége nagyon komolyan veszi az ünnepi időszakot. Komplett forgatókönyv szerint csinálják végig az egész karácsonyt és a szilvesztert is. Meg a twixmast is. Sütés-főzés, adventi vásár, templom, minden egyes decemberi nap meg van komponálva, és tökéletesnek kell lennie. Én ugyan biztosan felkötném magam egy karácsonyfa izzósorral nagyjából már december 2-án, de a haverom valami megmagyarázhatatlan okból élvezi a műsort. Persze hónap végére azért már ő is menekülne egy kicsit. A felesége egyetlen napot engedélyez amit a haverokkal tölthet, ennyi fér bele a nagy decemberi forgatókönyvbe.

Igen, az volt az a nap! December 29, a Twixmas Party időpontja a Marilynben! Csakhogy a felesége úgy gondolta, hogy mi menjünk át hozzájuk, és jó fiúk módjára kártyázzunk a garázsukban. Készített nekünk sajttálat, puccos borokat hűtött be, ez akár kellemes is lehet annak, aki egy kellemes estére vágyik. De én nem kellemesre (=unalmasra) vágytam, hanem izgalmasra!
Szóval lejátszottunk pár ulti partit, felzabáltuk a sajttálat, megittunk néhány üveg bort, és viszketni kezdett a talpam, én már ugyan indultam volna a Marilynbe.
Valójában mindenki egyetértett velem, kivéve a házigazdánk felesége. Aki egyébként fent a házban tevékenykedett, készült a szilveszterre gondolom, vagy a karácsonyi dekorációt buzerálta, esetleg a jövő karácsonyra készült, valójában észre se vette volna, ha mi eltűnünk a garázsból.

Az én Bali barátom remek ember, megállja a helyét az élet minden területen, de nem túl bátor. Félősnek sem mondanám, csak egyetlen embertől fél, a feleségétől. Hosszasan győzködtük, közben még néhány borosüveg szája felpattant, végül nagy nehezen rábólintott a szökésre.
Ugye mindenkinek megvan a kép, amikor 4 csatakrészeg férfiember megpróbál halkan kiosonni valahonnan. Próbáltunk nem csapni zajt, próbáltunk nem röhögni, próbáltuk csak résnyire felnyitni az elektromos garázsajtót, elképzeltük ahogyan kommandósok módjára kivetődünk a 30 centis résen. A tervünk több sebből vérzett, fogalmazzunk úgy, hogy nem vagyunk már húszévesek. A mi fejünkben ment a mozi, Mission Impossible zenei aláfestéssel, de kívülről nézve valószínűleg egy kicseszett burleszk jelenet zajlott. Szerintem elég, ha annyit mondok, hogy a komplett szökésünk háromnegyed órát vett igénybe. És még másfél órát a tervezés, ami a szökést előzte meg.

Rendesen benne jártunk már az éjszakában, elmúlt 11 óra, mire szabadultunk. Fogtunk egy taxit, és irány a Marilyn. A buli elképesztően jó volt, rengeteg vendég volt a bárban, gondolom mindenki elvágyódott már a családi fészekből az ünnepek után.
Bali barátunk önfeledten szórakozott, olyannyira, hogy befizettük egy zuhany show-ra. Boldogan pancsikolt egy szál boxer alsóban, két gyönyörű táncos lánnyal a zuhany kabinban, mintha nem lenne holnap, öröm volt nézni! Zárásáig maradtunk, állati jót buliztunk.

Másnap délután jött a groupchat üzenet Balitól: gyerekek, lebuktunk!
Mégis hogyan? Olyan kidolgozott tervet követtünk, a zenét bekapcsolva hagytuk a garázsban, a garázs ajtót vissza zártuk. Bali felesége bepattintja az altatóját pontban este 10-kor, és néhány perc múlva alszik, mint egy csecsemő. Kiváló szökés volt.
Nos, Bali hibázott. A zuhany show után kapsz egy ajándék alsót, hogy ne kelljen vizes alsóban hazamenned. És mit csinált az én drága barátom? Hajnalban befeküdt a hitvesi ágyba Marilyn-es kisgatyában!
Na ki kacsintott az asszonyra reggel ébredéskor, az imádott férje seggéről? Nem más, mint Superman!

Imádom a Halloweent! Hogy miért? Nos, hogy az egyik kedvenc sorozatomból idézzek: azért mert ilyenkor nemcsak hogy jelmezbe öltöznek a nők, de szinte minden jelmez lotyós! Lotyós macska, lotyós boszorkány, lotyós hercegnő, vagy éppen lotyós tök…

Emlékeztek az Így jártam anyátokkal című sorozatra? A 2000-es évek elején kezdődött, és kilenc évadot számlál. Kedvenc szereplőm benne természetesen Barney, aki megrögzött agglegény, nőfaló, igazi ikon. Imád sztriptíz bárba járni, sosem randizik kétszer ugyanazzal a nővel, és vannak szabályai, amit saját maga talál ki. Ezen túl pedig elképesztő ötletei vannak, hogy miképpen szedje fel a nőket. Néhányat kipróbáltam, és hiszitek vagy sem, működik!

A sorozatban nem ő a főszereplő, a sztori a túlságosan romantikus beállítottságú Ted körül forog, aki a jövőben meséli el kamasz gyerekeinek, hogy hogyan ismerkedett meg az anyjukkal. De valójában ez csak mellékszál lesz, mivel inkább a fiatalkori éveikről szól, öt barátról és a folyamatos próbálkozásaikról, ahogyan keresik az igazit, a boldog párkapcsolatot. Kivéve Barneyt, mert ő valami egészen mást vár az élettől. 

Első blikkre azt gondolnád, hogy ez egy abszolút csajoknak való sorozat. Valójában én sem magamtól kattantam rá, éppen együtt éltem egy lánnyal akkoriban, ő kezdte el nézni, én pedig bekapcsolódtam. Talán Barney is szerepet játszott abban, hogy a második évadot már különválva néztük, mert egyre erősebb lett bennem az érzés, hogy én bizony egy Barney-karakter vagyok: eszem ágában sincs megállapodni. 

Na de kissé elkanyarodtam a lényegtől, és rögtönöztem itt egy filmajánlót. Valójában ma a Halloweenról akartam írni. A kedvenc sztriptíz bárom Halloween partyja idén fergeteg jó volt. Ahogyan az összes többi program is elképesztően jól sikerül kéthetente. Esküszöm, jobban várom a jövő évi eseménynaptárt, mint a karácsonyt. 

Voltam én már mindenféle buliban az évnek ezen a napján, egyik ezért, másik azért maradt emlékezetes. Néhány éve meghívtak egy Halloween buliba, ahol leginkább párok voltak, de éppen nem volt jobb programom, úgyhogy éltem a lehetőséggel, gondoltam csak lesz ott rajtam kívül még legalább egy szingli, aki lehetőleg nőnemű. Hát nem volt. Cserébe viszont volt egy csomó gyerek, vérbenforgó szemekkel őrjöngve a cukorsokktól, a konyhapulton tökös, szellemes, és levágott ujjaknak imitált sütemények tonnaszám, neonzöld szörp, mindehol díszek, pókhálók, és a már egyáltalán nem szomjas szülők hada. 

Drakula grófnak öltöztem, egy normális Halloween partin valószínűleg az enyém lett volna az egyik legjobb jelmez, de itt a félrecsúszott bohóckalapok és megtaposott, ragacsos boszorkánysüvegek között csak egy hétköznapi csuhás fickónak tűntem. 

Valamivel éjfél után leléptem, nem bírom sokáig a gyereksivalkodást. Gondoltam, hívok egy taxit, de aztán az utcára lépve kellemes langyos szél csapott az arcomba, enyhe október végi este volt, így inkább a séta mellett döntöttem. Az utca néptelen volt, gyalogos forgalom szinte semmi, autók is csak a piros lámpáknál torlódtak fel négyen-öten. Jólesett a séta, de eleredt az eső, és nem akartam szarrá áztatni a kölcsön jelmezt, ezért villamosra szálltam. Kb öten utaztak még rajtam kívül, unottan végigmérték a Drakula jelmezem, aztán bambultak tovább kifelé az ablakon. Éppen leszállni készültem, de ahogyan a megállóhoz közelítettünk megláttam egy tökéletes macskanőt a villamosra várakozni. Egy lotyós macskanőt. Gondoltam, most kezd az este érdekes lenni, úgyhogy maradtam. Ő felszállt, végigmért, és dühösen egy ülésre vágódott. Láthatóan feldúlt volt valami miatt, a szeme villámokat szórt, de nekem tetszett ez a feszültség. 

-Te is rossz bulit választottál? -szólítottam meg, és leültem vele szemben. 

-Más se hiányzott ma estére, mint egy pap! -mondta megvetően, és kibámult az ablakon. 

Nem láttam értelmét további csevejnek, a következő megállónál leszálltam. Ahogy indult a villamos, intettem neki, ő pedig bemutatott és elfordult. 

Az órámra néztem. Kettő múlt. Eszembe jutott a sorozatból az a mondás, hogy “hajnal kettő után semmi jó nem történik. Hajnal kettő után csak menj haza.” Igaz. Így alakult életem legszarabb Halloween éjszakája.  Bezzeg az idei a Marilynben felülmúlhatatlan volt! Ott az én helyem, a tündéri félpucér csajok között, a zseniálisan jó bárpult kínálatában, és végül egy jó taxiban hazafelé. Soha többé gyerekzsúr és

“A szinglik világnapja az egyedülálló emberek függetlenségét és boldogságát ünnepli. Ez a nap nem a magányról szól, hanem arról, hogy az önállóság is lehet a boldogság forrása!” -ez itt a pontos definíciója a Szinglik Világnapjának! Hát nem gyönyörű? És ami szuper, hogy a Marilyn Table Dance Bar erre is felhúzott egy eseményt!

Mindig elmondom nektek, és most is, hogy figyeljétek a kedvenc Night Clubotok esemény naptárát, mert jobbnál-jobb programok vannak kéthetente. És mindig kedveskednek a vendégeknek valamivel, különféle kedvezményekkel, welcome drink-el, különleges ajándék koktélokkal…

De térjünk vissza a szingliségre. Szerintem kétféle szingli ember létezik: az egyik, aki saját döntése alapján válik azzá, és a másik, akit a körülmények tesznek azzá. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert az első verzió táborába tartozom. Magam döntötten így, soha nem akartam megállapodni, vagy családot alapítani. Nem vágyom rá, hogy bárki tovább vigye a nevem, így is az indokoltnál több Szabó van ebben az országban.

Hogy milyen a szingli élet 50 felett? Őszintén? Mesés! Szerintetek blogolhatnék nős emberként egy sztriptíz bárnak például?

Megtanultam egyedül élni, nem tartozom felelősséggel senkiért, magam osztom be a szabadidőmet, rengeteget olvasok, utazok, sportolok, nem kéri számom senki, hogy mire költöm a fizetésemet. Azt sem, hogy hová megyek, mikor érek haza, vagy éppen mennyit túlórázok. Sosem vonzott a házasság mítosza.

Néhány éve egy haverom elhívott síelni. Négynapos program volt, harmincfős társasággal, családok gyerekekkel, mindenféle korosztályból. Kedvelem amúgy a gyerekeket, bírom hogy metszően őszinték. Igent mondtam, szoktam családos programokon résztvenni, sokan azt gondolják, hogy a szinglik csak szinglikkel lógnak, de ez távolról sem igaz. A társaság felét amúgy ismertem is, bár sok mindenkivel évek óta nem találkoztam. A program igen jónak ígérkezett, autóval, hajnali indulással, az ilyen utazásokat kedvelem a legjobban, egészen más a fílingje, mint a repülős utaknak. Elindult hát a konvoj, sötétben, tetőcsomagtartókkal, sílécekkel, lelkes felnőttekkel és álmos gyerekekkel.

Az út hosszú volt, a hely viszont pazar. Teltházzal dübörgött az összes szálláshely. Esténként összeültünk egy pár felesre a többiekkel, de én nem szeretek sokáig egy helyen maradni, így egyik este elindultam felfedezni a környéket. Találtam egy fasza helyet, beültem vacsorázni. Távozáskor a pincér felhívta a figyelmemet a másnap esti programra: “szinglik éjszakája”. Egészen felvillanyozott a dolog, bár senkit nem tudtam magammal hívni a társaságból, mindenki családdal jött síelni, de nem ez volt az első alkalom, hogy egyedül induljak neki az éjszakának.

Meglepően sokan voltak a programon, de ami ennél is meglepőbb, hogy sokkal több nő, mint férfi. Ez akár kedvező is lehetett volna számomra, de ahogy közelebbről szemrevételeztem a helyzetet, megértettem, hogy azok a nők miért szinglik. Az este amúgy jól alakult, a hely igényes volt, és a hangulat is emelkedett, akkor léptem le, amikor valamivel éjfél után kezdődött a karaoke. Valójában addigra sikerült befűznöm az egyik pultos csajt, így a szinglik éjszakájáról én őt vittem haza. Hogy szingli volt-e, vagy sem, az sosem derült ki. Ami viszont kiderült másnap, amikor reggel lekísértem, hogy a haverjaim jó része mit gondol rólam. Volt aki irigykedett, volt aki kissé elítélt. De a legmeglepőbb az a haver, aki vagy tíz éve ismert -igaz csak felületesen, mert ő azt hitte, hogy én meleg vagyok, és ezért nincs partnerem soha a közös programokon.

Nos, érdekes tanulság, hogy ki milyen szemüvegen keresztül nézi a világot. Ez a haverom elég konzervatív neveltetést kapott, mint a későbbi beszélgetésünkből kiderült. Ő még abban nőtt fel, hogy minden férfinak meg kell nősülni, családot kell alapítani, és ha egy férfi egyedül marad, annak csakis egyetlen oka lehet: ő bizony buzi. És titkolja, offkorsz.

Néhány év múlva tudtam meg, hogy a házassága nem éppen felhőtlen, sosem volt az, ő viszont a mai napig nem vált el. Ahogyan a szülei sem, akik szinten élik a boldogtalan, megkeseredett emberek sivár életét.

Én azt gondolom, hogy nem mindenki hivatott az életben párkapcsolatra, olykor jobb két boldog ember külön, mint két boldogtalan együtt.

Bírom a Marilyn programjait! Ez az a bár, ami hétről-hétre mindig képes megújulni és
újdonságokat mutatni. Nekem elhihetitek, nem először járok itt, a 90-es években kezdtem. Volt itt
már minden, amire csak férfiember vágyhat. Hatszázféle műsor, ketrectánc, még mell
szépségverseny is. Lehetett itt csajokról kajálni, volt fasza rulett asztal, bordély hangulat, olyan ez
a hely mint csodaország.

Most épp tavaszköszöntő buli volt, nem tudom kinek mi jut eszébe a tavaszról, de nekem fixen a vetkőzés. Végre lekerül a csajokról a csomagolás.
Most ha valaki azt gondolja hogy ez a srác erősen sztriptíz függő, mert két hete is ott kempelt a bárban, akkor nem kérem ki magamnak, mert nem jár messze a valóságtól. Ha lenne sztriptízfüggőség-csoport, valószínűleg én úgy mutatkoznék be, hogy “sziasztok, Szabolcs vagyok, 49 éves és sztriptízbár függő. Kedvenc helyem a Marilyn.” Innentől nagyjából úgy képzelem a sztorit, hogy a többiek kórusban felelnének: “szia Szabolcs, örülünk hogy itt is találkozunk, a mi kedvencünk is a Marilyn.” 

Ebben a bárban mindig zseniális műsorok voltak, és mindig elsőként hozták be külföldről az újdonságokat. Aki a 90-es években tisztességes felszabadult magyar állampolgár módjára, eszét vesztve járta a budapesti szórakozóhelyeket, az nagyon jól tudja, hogy milyen volt akkoriban az éjszakai élet. Általában a péntek és szombat esti disco után még mindenki kereste a lehetőségeket. Volt aki after party-ra ment, volt aki a nagymama palacsintázójában kötött ki, de az igazi ultrák sztriptízbárba jártak.

Nagyjából ekkortájt ismerkedtem meg Scottal, az őrült, vörös skót ördöggel. Volt nekem akkoriban egy rém szociálisintézmény-szerű munkahelyem, ahová leginkább csak aludni jártam be nappal a bulik után, és még fizetést is kaptam érte. Egy napon azzal állt elő a főnököm, hogy a skót partnercégünk munkatársai látogatnak el hozzánk, és szükség lenne egy fasza csapatépítő programra. Én poénból benyögtem, hogy menjünk sztriptíz bárba. Nyilván nem gondoltam komolyan, de a kollégáim hangos éljenzésben törtek ki, így a kérdés eldőlt. A főnök először csóválta a fejét, hogy gyerekek, ezt mégsem lehet, de aztán megfűztük, hogy dumája már le a skót főnökséggel. A többi pedig már történelem. Miénk volt az első csapatépítő a Marilynben, és mondhatom, állati nagyot szólt. Scott volt a skóciai részlegvezető, akivel azonnal megtaláltam a hangot, és villámgyorsan kiderült hogy ő sem kevésbé sztriptízbár-függő, mint jómagam. A cég persze már száz éve megszűnt, valószínűleg becsődölt, mert ott senki sem dolgozott, csak kummantott. Viszont Scott és én barátok maradtunk.

Scott azóta is jár időnként Magyarországra, üzleti útra. Szóval múlt héten rám csörög ez a vörös ördög, hogy jön Budapestre, és van-e kedvem együtt csapatni egy görbe estét. Hogy a viharba ne lenne, barátom -mondtam neki, és gyakorlatilag már a reptérről a Marilynben landoltunk. Scott nem egy vérbeli skót gyerek, az alkoholt sem bírja rendesen, általában félóra alatt csatakrészegre issza magát. Ezt a szokását mindig a következő szokásával koronázza: megkéri az egyik táncos lány kezét. Általában abba a lányba lesz szerelmes, akitől az öltáncot kapja. Sírva röhögős éjjelek ezek, higgyétek el. Scottal bejártuk már Európa legtöbb night klubját, de valahogy az otthonunk mindig a Marilyn marad.

Van úgy, hogy az ember már nem vágyik másra egy hosszú nap után, csak arra hogy ücsörögjön egy kényelmes kanapén, kortyolgassa az italát, és egy félpucér csaj táncoljon az ölében. Én ugyan nem vagyok egy nagy párkapcsolatszakértő, ha eddig sikerült egyedül maradnom, ez má nem változik. De biztos vagyok benne, hogy a házas faszik is vágynak ilyen meghitt estékre. Van úgy, hogy nem akarod megkérdezni: “drágám milyen napod volt?” a válaszra pedig még annyira sem vagy kíváncsi. Nem vágysz semmi másra, csak egy hideg italra, és egy pucéran táncoló csajra, aki nem kérdez semmit, ha te nem akarod. Férfiak vagyunk, szükségünk van néha erre a “semmire”, ez belénk van kódolva. És nincs jobb kódolvasó a világon, mint egy sztriptíztáncos csaj. 

Az én templomom a sztriptízbár, én ide járok elmélkedni, gyónni, megtisztulni. Mondjuk a Marilynben kajak megtisztulhatsz,  van egy patent zuhanykabin, ahova bemehetsz a táncos csajjal, hogy megmossa a hátad. Utána pedig kapsz egy száraz boxeralsót ajándékba. Nem mondom meg, hogy hány Marilynes emlék-gatyám van már otthon, jó?

Na mi az utolsó dolog, amit összefüggésbe hoznál egy sztriptíz bárral? Az unikornisok! De ők megcsinálják, és pontosan ettől olyan különleges ez a Night Club! Április 18-án csütörtökön Unikornis Világnapot ünnepel a Marilyn. Eddig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen Világnap, de így hogy tudom, mi vár rám, én biztosan ott leszek! Vagyis pontosan nem tudom, hogy mi vár, de éppen elég eljátszani a gondolattal: pucér csajok és mitikus lények fúziója… gondolj csak bele, hát nem őrület?! Ne mondd, hogy te nem szerettél lovacskázni kiskorodban?

Egy kicsit utána néztem, hogy mit takar a téma: “Ezen a napon ünnepeljük a mítikus, szeretnivaló unikornisokat, másnéven egyszarvúakat. Az ünnep eredete tisztázatlan, ám a kezdeményezés lehetőséget nyújt számos izgalmas programon való részvételre.” Ilyesmiket találtam, de valójában nekem ez éppen elég! Pontosan ez az, amit elvárok egy éjszakai klub programjától, az esemény legyen izgalmas, és az eredete tisztázatlan!

Bármivel párosítom a sztiptízbár kínálatából, kajak izgalmassá teszi, nézd: unikornis lap dance, unikornis pole dance, unikornis table dance, unikornis rúdtánc, unikornis striptease…

Ez az éjszakai bár sosem válik unalmassá! Hiszed vagy sem, a Marilyn Night Club több mint 30 éve van nyitva, és szórakoztatja az oda látogatókat estéről-estére. És kapaszkodj meg, egy csaj vezeti nyitása óta! Egyszer készítek vele egy riportot, és megosztom veletek. Biztosan tele van jobbnál jobb sztorikkal, gondolj csak bele, mekkorát fordult a világ a 90-es évek óta, és ő folyamatosan lépést tart a legújabb trendekkel. Elképesztő, nem? “Keresd a nőt!” Talán éppen ez a Marilyn sikerének a kulcsa. Mert ki tudja a legjobban, hogy mi kell a férfiaknak? Hát nyilván nem egy másik férfi! Ugyan melyik férfinak jutna eszébe egy unikornis világnap? Pláne egy striptease bar-ban.

Idén már két hasonló témaestet hirdetett meg ez a ragyogó sztriptíz bár, volt karnevál és tavaszköszöntő buli. Mindkettő zseniálisan jó program volt. De ezzel nincs vége, lesz itt még egy csomó téma: Forma1, Európa nap, a Marilyn klub születésnapja… csekkold az eseménynaptárt, megújult a weboldal, csodáld meg, érdemes! Bár a Facebook oldalon is minden alkalom előtt közzéteszik az aktuális eseményt. Ha már ott jársz az oldalon, bátran lapozgass, és meglátod, hogy kitűnő a felhozatal! TikTok-on és Instán is rengeteg kedvcsináló tartalmat találsz egyébként, keress rá!

Én azt mondom, ha egy jót akarsz bulizni, gyere el a Marilynbe, nincs ennél jobb kikapcsolódás! Itt tényleg megáll az idő, elszáll minden gond. Egy estére szabad lehetsz, gondtalan és független. Ha úgy érzed, hogy merül az aksid, rajtad van a tavaszi fáradtság, unod a mindennapjaidat, ha monoton az életed, csak gyere el, és töltődj fel! A táncos lányok mind tízpontosak, a kiszolgálás hibátlan, a bár állati hangulatos. Itt a helyed, neked is jár a kikapcsolódás!

Ha csak egyetlen programra mennél el egy szriptíz bárba, akkor ez legyen az! 2024.május 23-án, csütörtökön óriási party készül. 31. születésnapját ünnepli a Marilyn Table Dance Bar, és a rendezvény nem lesz zártkörű, vagyis a vendégek is részesei lehetnek. Íme, egy kis visszatekintés:

31 évvel ezelőtt, 1993-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit ez a lenyűgöző szórakozóhely. 1999-ig Blue Angel néven futott és rengeteg külföldi vendéget vonzott. A rendszerváltás után idelátogató turisták -a sok csodaszép látnivaló mellett- látni akarták a híresen gyönyörű magyar lányokat is. Pillanatok alatt olyan híre ment a helynek, hogy az érdeklődők kígyózó sorokban várakoztak az utcán, sokkal több vendég érkezett, mint amennyit az akkor 180 négyzetméteres helyiség képes volt befogadni. A kezdetekben még nem volt Table Dance, és külön termek sem, egyetlen színpadon folyt a műsor rengeteg szórakoztató látnivalóval.

1999-ben szükségessé vált a bővítés. Ekkor indult a Table Dance, és 3 különterme lett a Marilynnnek. Új szelek fújtak a Night Club világában, de a Marilyn könnyedén felvette a versenyt. Ketrectánc, zuhany show színesítette a repertoárt, melynek a vendégek is aktív résztvevői lehettek. Lenyűgöző show volt estéről-estére: mell szépségverseny, testfestő verseny, kígyós műsor, kaszinó várta a vendégeket, sőt még enni is lehetett a táncoslányok gyönyörű testéről. A Marilyn népszerűsége azóta is töretlen, a műsorok folyamatosan változnak, a csomagajánlatok sora végtelen. Rengeteg féktelen buli, hajmeresztő éjszaka, és örök emlék helyszíne ez a varázslatos Night Club. Immár 31 éve piacvezető Magyarországon, köszönhetően a változatlan vezetésnek, és a folyamatos megújulásnak. Ez a sztriptíz bár sosem pihen, mindig elsőként hozza be az újdonságokat, akár egyik napról a másikra.

Egyedülálló bárpultja hatalmas italválasztékkal rendelkezik. Jelenleg 30 gyönyörű táncoslány szórakoztatja a vendégeket heti 5 estén át, két szinten, 350 négyzetméteren. A korábbi három helyett már tíz különterem áll a vendégek rendelkezésére, Table Dance, Mirror lapdance, Domina show, Menyasszony show, Zuhany show és még megannyi műsor színesíti a palettát. 15-20 férőhelyes különtermek is rendelkezésre állnak, ha egy társaság szeparáltan szórakozna, például legénybúcsúk alkalmával. A csomagajánlatok kínálata egyedülállóan széles: csapatépítő, születésnap, házassági évforduló pároknak, legénybúcsú… legyen bármi az ünneplés témája, a Marilyn otthont ad az elképzeléseknek.

A legfrissebb újítás pedig a Live Show, amely a weboldalon keresztül már elérhető. Több, mint 80 országból látogattak el ide, nagyon sok híresség visszatérő vendég, akik nevét természetesen nem említik, hiszen a diszkréció alap az éjszakai szórakoztatóiparban. Háromezernél is több vőlegény tartotta itt a legénybúcsúját, és 31 év alatt több mint másfélmillió vendég fordult meg a Night Club-ban. A sztriptízbár kultuszát Magyarországon a Marilyn honosította meg, és viszi a pálmát töretlenül.

A bár közvetlen hangulatát remekül tükrözi, hogy a nagyszabású szülinapi party nem zártkörű, a vendégek is részt vehetnek az ünneplésben, sőt mindenki kaphat egy szeletet a születésnapi tortából, illetve 30% kedvezményt az italok árából. Ezen felül fergeteges műsor várható. Ki ne akarna részese lenni egy ilyen kultikus eseménynek?

Mitől lesz kiváló és egyedülálló egy sztriptíz bár?

Ha azt gondolnád, hogy kizárólag a látványtól, amit a gyönyörű meztelen női testek nyújtanak, akkor tévedsz! Ez önmagában kevés lenne. 

A Marilyn Night Club sikere ennél sokkal összetettebb. Nyilván nem mindegy, hogy milyen látvány fogad, amikor úgy döntesz, hogy egy éjszakai klub adta buja szórakozásra vágysz. A tökéletes este beteljesedése mégis a részletekben rejlik. És lássuk be, ha kikapcsolódásról van szó, mindenki egy tökéletes éjszakára vágyik, gondatlanságra, szabad, fesztelen szórakozásra, jó hangulatra, valami meghatározó élményre, amitől ez az este más lesz, mint a többi.  

Képzeld el, hogy egy fárasztó nap után betérsz egy olyan helyre, ahol minden rólad szól! Ahol megszűnik az idő. Ahol minden érzékszerved megpihen, és csupa kellemes inger ér. Kortyolod a hideg italodat, gyönyörű lányok vesznek körül, mindenkinek az a célja, hogy te jól érezd magad. Itt profizmus vesz körbe, teljesen átadhatod magad a kikapcsolódásnak. 

A Marilyn Budapest pontosan ezt az életérzést adja neked! 

A bárpult kínálata kitűnő, a személyzet elragadó. A zene pont megfelelően hangulatos, nem túl hangos, de nem is túl halk. A berendezés lenyűgözően erotikus és meglepően kényelmes. 

A táncoslányokat nem csak a színpadon csodálhatod, hanem közvetlen testközelből, a lap dance és table dance jóvoltából. Beszélgethetsz velük, italozhattok együtt, igazán intim és vérpezsdítő időtöltés vár rád. Ha pedig privát táncra vágysz, 10 különterem közül választhatsz, hogy megkoronázd az estédet.

Amennyiben társasággal érkeznél, vagy egy jeles napot ünnepelnél, mint például legénybúcsú, születésnap, vagy csapatépítő, akkor különféle csomagajánlatok közül választhatsz. Minden csomag különleges, jól felépített striptease showt, és bőséges italfogyasztást tartalmaz, bérelhetsz nagyobb méretű különtermet, csak ki kell választanod a neked megfelelő ajánlatot. Sokezer örült party-t tudhat már magáénak a Marilyn, rengeteg ünnepelt döntött kiválóan, amikor ezt a ragyogó klubot választotta helyszínül az alkalomhoz. 

És ott vannak a színvonalas műsorok! A színpadon állandó rúdtáncos műsor vár, ezen kívül  kéthetente valamilyen témaesttel készülnek. A következő július 4-én lesz: A Függetlenség Napja. Az éves eseménynaptárban annyi szerepel előzetesen, hogy “fedezd fel Amerikát a Marilynben”, ez elég izgalmasan hangzik! 

Gyere el, és tölts egy estét az ígéretek földjén! 

stripteasebar.hu

A sör világnapjára rendezett program kiváló volt a Marilynben. Én egyébként is sörivó vagyok, a
hely pedig alapból a kedvencem, és néhány új rúdtáncos lány is szórakoztatja a nagyérdeműt,
ezért nekem szinte személyre szabott volt ez a csütörtök este.

Ma már rengeteg sörös rendezvénynek ad otthont kis hazánk is, de nem volt ez mindig így. Valamikor a 90-es évek elején jártunk, amikor négy haverral kitaláltuk, hogy elmegyünk az Octoberfestre. Leginkább a lelkesedés hajtott minket, nem sok fogalmunk volt még a német sörökről, de elképzeltük ahogyan gyönyörű, szőke, fonott copfos, bajor népviseletbe öltözött, hatalmas csöcsű csajok szolgálják fel nekünk a jobbnál-jobb csapolt söröket. Meg persze egész más dolgokról is fantáziáltunk, aminek az alapját az akkoriban népszerű, VHS kazettán látott német szexfilmek nyújtották, rettenetes magyar alámondással.

Az első elképzelés szerint egy utazási iroda által szervezett buszos kirándulás keretein belül jutottunk volna el álmaink fesztiváljára. Azután gyors (és igencsak meggondolatlan) fejszámolás után arra jutottunk, hogy sokkal olcsóbban kijövünk, ha autóval megyünk. Gondoltuk, szállást úgyis találunk ott helyben, nem szeretnénk mindenféle városnézésre elmenni, amit a buszos út kínált, és egyébként is sokkal kényelmesebb a saját tempónkban haladni, annyiszor állunk meg, ahányszor akarunk, nem kell alkalmazkodni másik negyven emberhez. Unalmas idegenvezetést pedig végképp nem akartunk, hiszen ez csak sör, és bár csak Geri haverom beszélt egy keveset németül, azt gondoltuk hogy egy fesztiválon szót érteni azért nem agysebészet.

Az út sokkal hosszabbra sikeredett, mint amire számítottunk, az utolsó 2-3 óra pedig nettó kínszenvedés volt. Hiába a hajnali indulás, késő éjjel érkeztünk meg Münchenbe. Valami olyan mozi ment a fejünkben a szállást illetően, hogy majd mindenhol “zimmer frei” feliratok várnak minket, mint Balatonon. Persze, ha a buszos utat választjuk- unalmas idegenvezetéssel, akkor tudtuk volna, hogy az Octoberfest idején egész Münchenben egy évre előre minden szálláshely foglalt.

A fesztiválon már csak néhányan lézengtek, itt-ott szólt még valami rettenet fúvós zene, látszott hogy lassan készülnek lehúzni a rolót, de mi mindenképpen sörözni akartunk, ha már ennyit utaztunk érte. Gondoltuk, majd alszunk a kocsiban, és másnap reggel keresünk szállást. Bajor népviseletes csajok ugyan voltak, de nem azt a lelkesedést láttuk rajtuk, amire számítottunk, plusz nem is voltak túl szépek. Kivéve egy csajt, akit Geri rögtön fűzni is kezdett. A távolból röhögtünk rajta, elképzeltük a kommunikációt, Geri hiányos német tudásával, és kommentáltuk a 80-as évek német szexfilmjeiben hallottakkal. Elég hamar berúgtunk a literes söröskorsóknak köszönhetően, és ha a buszos utat választjuk- unalmas idegenvezetéssel, akkor azt is tudtuk volna, hogy azért, mert erre a rendezvényre az átlagosnál sokkal erősebb söröket főznek.

Fotó: Manual Joseph

Geri egy jó óra múlva került elő, fülig erő szájjal. Megvolt a csaj, vagy minek örülsz? -kérdeztük. Annál sokkal jobb gyerekek, van szállásunk! -mondta, és egy papírcetlit lobogtatott. Mint kiderült, a csaj akivel beszélgetett, félig magyar (hát ezért volt ő a legszebb mind közül), és Gertrúd nénikéje külvárosi házában van egy kiadó szoba. Ekkor már mind hulla fáradtak voltunk, így felkerekedtünk, és elindultunk a megadott címre. Sokáig csengettünk, mire Gertrúd néni végre kislattyogott, ronda nagydarab öregasszony volt, pongyolában, hajcsavarókkal a fején és Magnumot megszégyenítő bajusszal. Ordibált valamit németül, amiből egy szót sem értettünk, de ki tudtuk következtetni hogy nem kedvel minket. Geri a kezébe nyomta a cetlit, a csaj üzenetével, ő morgott valamit az orra alatt, hátat fordított és intett: snell! Próbáltuk elfojtani a röhögést, ezt a szót ismertük a német szexfilmekből, csak egészen más kontextusban. A szoba nagyon kicsi volt, de tiszta, mi pedig fáradtak, úgyhogy örültünk. A néni leírt egy számot a papír hátuljára, amitől majdnem hanyatt estünk, de nem volt választásunk, kifizettük neki. Végül az ötnapos kiruccanásunk csak kétnaposra sikeredett, hála Gertrúd néni méregdrága szobájának, de a kalandunk örök emlék maradt, még ma is emlegetjük.

Legutóbb éppen a Marilynben, a sör világnapján, ahol százszor szebb csajok vannak, mint az Octoberfest-en valaha. Ha mégis nekivágnátok Európa legnagyobb sörös rendezvényének, ne felejtsetek szállást foglalni jó előre, vagy vigyétek magatokkal Gerit!

Gyere el, és tölts egy estét az ígéretek földjén! 

Részletek: stripteasebar.hu

Fergeteges koktél partin jártam! Kevés olyan éjszakai bár van, ahol tökéletes koktélokat kevernek
és nem vizezik fel a piát. A Marilyn Budapest az a hely, ahol bízhatsz a bárpultosban, azt kapod,
amiért fizetsz, a striptease pedig csak hab a tortán a koktélod mellé. Leginkább ezért szeretem
ennyire ezt a Night Club-ot, mert itt minden tökéletes, tízpontos a bárpult, tízpontosak a csajok,
széleskörű a műsor: lap dance, pole dance, table dance, különtermek, kiváló zene, jó hangulat.
Plusz kéthetente megrendezésre kerül valamilyen esemény, mint például ez a Cocktail Night.

Van egy baráti társaságom, akikkel már vagy harminc éve járunk együtt partizni. Időközben
persze folyamatosan átrendeződnek a bulik gyakoriságai, sok nősülés-válás, kapcsolat-
szingliség, túl sok munka-munkanélküliség, új barátokkal vagy kollégákkal lógás, és még egy
csomó egyéb szarság tarkítja már mindannyiunk életét. Ha tehetjük, még mindig szeretünk együtt
lógni, de már ritkán teljes a csapat. Huszonévesen nem kellett különösebb indok a találkozókra,
ha valakinek dolga volt valahol, akkor ment vele az egész csapat. Így kerültünk egyszer Bécsbe,
egy Koktélversenyre. Ide hivatásos bartender-ek és amatőrök is jelentkezhettek, az esemény
kétnapos volt, és külön kategóriákban lehetett indulni. 
A program teljesen random volt, Sanya haverom éppen aktuális csaja indult a versenyen, mi
többiek pedig azért kísértük el Sanyát, mert abból indultunk ki, hogy ha minden versenyző mixer
csaj olyan, mint Viki, akkor ott a helyünk. Akkoriban még egy jó csajozási lehetőségért bármeddig
elmentünk, Bécs meg ráadásul nem is a világ vége. Az esemény elég nívós volt, rengeteg
(számunkra ismeretlen) világhírű, koktélszakmában elismert nagykutya volt jelen. Az első
csalódás akkor ért minket, amikor realizáltuk, hogy a mixerek háromnegyede faszi. Csajok ugyan
voltak páran, de hamar kiderült, hogy nem követelmény úgy kinézniük, mint Viki. A második
csalódás akkor jött, amikor elkezdődött a verseny és kiderült, hogy a közönség nem kap kóstolót
az elkészült koktélokból, cserébe elvárás hogy kussban ülj és figyelj. Na nekünk ebből egyik sem
ment jól, ezért Sanya csendesen megkért minket, hogy húzzunk a vérbe. Kora délután volt, a
verseny pedig késő estig tartott, úgyhogy négyen nekivágtunk Bécsnek.

Turistáskodtunk, kajáltunk, söröztünk, de mindannyian rá voltunk már állva a koktélra reggel óta,
úgyhogy kerestünk egy Night Clubot. Persze olyat akartunk, ahol csajok is vannak. A 90-es
években nem volt túl sok színvonalas sztriptíz bár, akkor még a peepshow-k fénykorát éltük.
Beültünk egy ilyen nyomi helyre, ahol persze koktél nem volt, meg vendég se nagyon rajtunk
kívül. Ittunk azért egy húgymeleg rettenet sört és tovább álltunk. 
Végül találtunk egy nívós helyet, -ekkor már jócskán benne jártunk az éjszakában, és szomjasak
sem voltunk éppen- ment a rúdtánc műsor, tömve volt a hely, jónak tűnt. Kaptunk fasza
koktélokat, letelepedtünk a pulthoz és pontoztuk a táncos csajokat. Elég sok kört rendeltünk még,
sokáig ott maradtunk, kezdett oszlani a tömeg, és akkor megláttuk Vikit és Sanyát háttal nekünk.
Elindultunk feléjük, amikor Sanya megfordult… de ő nem Sanya volt. Viki viszont Viki volt.
Tipliztünk a helyről villámgyorsan, útba vettük a szállásunkat, és gondolkodtunk, hogy mi legyen.
Nem tudom, hogy csajok közt hogy megy ez, de bennünk élesen élt valami középkori monda,
hogy a rossz hír vivőjét lefejezik, ezért úgy döntöttünk, hogy hallgatunk a látottakról.

Reggel Sanya és Viki összebújva kávéztak az erkélyen. Mi négyen iszonyú másnaposan
keringtünk, ami kapóra jött, hogy ne kelljen beszélgetni. Annyit megtudtunk, hogy Viki nem ért el
helyezést.  Sanyáék néhány hónap múlva szakítottak, mert Viki kiment Bécsbe sztriptíz
táncosnak. Igen, abba a bárba. Mi pedig csak annyit mondtunk Sanyának, hogy ez borítékolható
volt, elég gyenge volt mixernek.

Gyere el, és tölts egy estét az ígéretek földjén! 

Részletek: stripteasebar.hu

Alapjáraton a hideg ráz attól, amikor emberek a hónapoknak, évszakoknak vagy a napoknak köszönnek. Kivéve akkor, ha a köszöntő egy sztriptízbár! Lássuk be, hogy egy Night Club oldalán megjelenő Hello Autumn Party meghívója tartogat némi ígéretet. Éppen az ellenkezője történik egy striptease bar kapui mögött ősszel, mint a hétköznapokban. Itt a lányok örömmel ledobják a textilt, míg az utcán a nők egyre több ruhát húznak magukra. Eltűnnek a nőies nyitott cipők, a vérvörösre festett lábkörmök. A formás barnára sült lábak harisnya alá kerülnek, a dekoltázsokat és vállakat több réteg ruha fedi. Persze ebben is van izgalom, elképzelni hogy mit rejt a rengeteg ruha, de azért nyáron mégiscsak egyszerűbb a férfiember dolga. 

 A Marilynben ez a csodaszép, hogy mindig azt tudja nyújtani, amire éppen szükségem van. 

Múlt héten gondoltam egy merészet az őszi party-n, és befizettem a Domina Show-ra. Eddig távol állt tőlem ez a műfaj, sosem vágytam rá, hogy egy nő ledomináljon, de addig dicsérte egy haverom, míg kíváncsivá tett. Hogy milyen volt? Mindenképpen próbáljátok ki! Van valami megfogalmazhatatlan izgalom abban, amint egy gyönyörű nő átveszi feletted a kontrollt.  

Kölyökkoromban -olyan 12 éves lehettem- jött egy új srác az osztályunkba. Az apja külügyes pozícióban dolgozott, három évet töltöttek valahol a Közel-Keleten, de lejárt a kiküldetés, így került a mi kis lepra iskolánkba. Hamar összehaverkodtunk, bírtam hogy másképp öltözik, beszél és gondolkodik, mint mi, akik egyforma iskolaköpenyben tervezgettük a nyári úttörőtábor szobabeosztását. 

Egyik nap suli után áthívott magukhoz -éppen valami moslék ebéd volt a menzán- azt mondta, hogy az anyja biztosan főzött valami jót. A lakásuk elképesztő volt, de ami még annál is elképesztőbb: az anyja. Addig sosem láttam ilyen anyát, sőt ilyen nőt sem. Tátott szájjal bámultam percekig, teljesen elbűvölt. Nagyon magas volt, hosszú fekete hajjal, talpig fekete ruhában. Amire élesen emlékszem, hogy még a körmei is feketék voltak, ami most már oké egy nőn, de a 80-as években ez elképzelhetetlen volt. A másik dolog, ami megfogott, hogy magas sarkú cipőt viselt otthon. Az én anyám mamuszt hordott a lakásban, magas sarkúban pedig szerintem egész gyerekkoromban sosem láttam. 12 éves kis szaros voltam, és fülig szerelmes lettem abba a nőbe. 

Akkor még fogalmam sem volt a domina szó jelentéséről, de a mai napig azonnal az ő képe ugrik be a szó hallatán. Később megtudtam, hogy eleinte kicsit fogyatékosnak gondolt, mert nem tudtam normálisan beszélni a jelenlétében, csak dadogni. Néhány hónap alatt persze oldódott bennem a feszkó, de a csodálat sosem szűnt meg. A következő tanévben a srác apját újra kiküldték valahová, így sosem találkoztunk többé. Sem vele, sem a misztikusan gyönyörű anyjával. 

Viszont múlt héten a Marilynben Domina Barbinak sikerült felidéznie bennem ezt a rég elfeledett emléket. 

Mindenképpen nézzetek meg a műsorát, mert állítom, hogy minden férfinak szüksége van az életében legalább egy ilyen ámulatba ejtő élményre!

Gyere el, és tölts egy estét az ígéretek földjén! 

Részletek: stripteasebar.hu